Jázmin ültetése és gondozása, cserjék szaporítása, metszése és újratelepítése
A modern virágtermelők a jázminot nem csak az ablakpárkányon, hanem a szabadban is növelik. A dísznövény cserje, ültetéssel és gondozással, amelynek szaporodása sok szempontból hasonlít a mintás narancshoz, kiváló dekorációként szolgál a kertre, és mesés aromával tölti be a virágzási időszakban. A növénynek van néhány mezőgazdasági technológiájának és gondozásának jellemzője, amelyeket meg kell ismernie, mielőtt telepíti a webhelyére.
A kerti jázmin tulajdonságai és egyedisége
A jázmin őshonos a Földközi-tengeren, ahol gyógynövényként használják. Hazánkban a cserjét leggyakrabban egy adott terület díszítésére termesztik. Egy gyönyörű és buja korona, melyet nagy fehér virágzat díszít, azonnal vonzza a szemet. És a csábító édes aromája sem a legigényesebb kertészt sem hagyja közömbösen. A jázmin gyorsan alkalmazkodik az időjárási körülményekhez, ami egy másik előnye.
A növény egyedisége abban rejlik, hogy a virágok virágzásuk során hatalmas mennyiségű illóolajat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az emberi testre. A bokor rügyeket gyógyászati célokra, valamint a fekete és a zöld tea adalékanyagaként használják az immunitás fokozására, a méreganyagoktól való tisztításra. Gyógyító tulajdonságainak köszönhetően a jázmin nem csupán kiváló dekoráció a helyszínen, hanem hozzájárul az egészség javításához.
Milyen fajtákat ajánlott a kertben ültetni
A dakánál három fő jázminfajtát termesztenek, amelyek sok fajta tenyésztésének alapjául szolgáltak:
- kis levelű;
- koronális rendes;
- bolyhos.
A legjobb, ha jázmin fajtákat használ a saját webhelyének díszítésére:
- Holdfény;
- Törpe;
- Báj;
- Fehér csokor;
- Ermine köpeny;
- Sarkvidéki;
- Pompon;
- Üdvözöl;
- Obeliszk;
- Báj;
- Kazbek.
Külön érdemes kiemelni az Ermine köpenyt, amelyben a virágzási időszak legfeljebb 2 hónapig tart, és a virágzat az ágak teljes hossza mentén helyezkedik el, ami a jázminnak különleges dekoratív hatást kölcsönöz.
Mit kell figyelembe venni a növekedés során
A jázmin nem szeszélyes cserje, de rendelkezik bizonyos termesztési tulajdonságokkal, amelyeket figyelembe kell venni egy növény ültetésekor.
Szükséges talajösszetétel
A jázmin ültetésére szinte minden olyan talaj alkalmas, amely elegendő tápanyagot szolgáltat. A cserje gyökérzete nem tolerálja a vízbomlást, ezért a talajvíz szintje nem szabad túl közel állni a felszínhez. Ha a talajban nincs elegendő tápanyag, akkor ez befolyásolja a virágzás szépségét.
A díszcserjék tápanyag-összetételének optimális összetétele a humusz és a folyami homok keveréke (egyenként 1 rész), valamint a gyeptalaj (2 rész) keveréke.
A hely megvilágítására vonatkozó követelmények
Ha úgy dönt, hogy a jázminot a helyre kell ültetni, akkor a jól megvilágított helyet kell előnyben részesíteni. A cserje részleges árnyékban is jól érzi magát, de ilyen körülmények között nem lehetséges buja virágzás elérése.
Megfelelő és nem megfelelő szomszédok
A jázmin a legjobb, ha sötétkék vagy lila virágokkal ültetik. A bokor jó szomszédai a következők lesznek:
- szarkaláb;
- levendula;
- hortenzia;
- spirea.
Nem ültethet jázminot alma- és körtefák közelében, mivel ezek a gyümölcsfák nagymértékben szenvednek egy ilyen szomszédságtól.
Ültetési technológia
A cserje egészsége és további fejlődése a telepítési munka helyességétől függ. A jázmin csak akkor fogja örülni a túlzott virágzásnak, ha betartották a mezőgazdasági technológiát és a telepítés összes szabályát.
A palánta kiválasztása és előkészítése
A cserjék ültetési anyagát csak tavasszal kell megvásárolni jó hírű kiskereskedelmi üzletekben, vagy be kell szerezni olyan barátaitól, akikben megbízhat, és nem kételkedhet a csemete minőségében és fajtájú hovatartozásában. Az ültetéshez ajánlatos nyitott gyökerekkel és meg nem fújt rügyekkel jázminot venni. Ha a levelek már megjelentek rajta, akkor a letelepedés esélye majdnem nullára csökken.
Az ültetéshez jobb, ha előnyben részesítjük az 1-2 éves cserjét. Ebben az esetben a gyökérzet már elég fejlett, de valószínűleg nem sérül meg, ha feltárják.
A jázminnak nem szabad betegség, kártevő fertőzés vagy mechanikai károsodás jeleit mutatnia. Az értékesítés helyén a növények gyökérzetét ki kell ásni vagy be kell fedni a kiszáradás megakadályozása érdekében.
Az ültetés ütemezése és technológiája
Javasolt a jázmin kizárólag tavasszal ültetni. Az ültetési lyukat 0,5 m mélyen ásják, szélessége nagyjából megegyezik, de a pontos méret a cserje gyökérzetének méretétől függ. A gödör széleitől a gyökérig kb. 10 cm távolság van, és a gyökérgallér legfeljebb 3 cm-rel mélyül.
A jázmin ültetésére előkészített lyuk aljára egy homokot, meghosszabbított agyagot és apró kövekkel ellátott vízelvezető réteget öntünk a jázmin ültetésére, hogy elkerüljük a víz stagnálását. Javasoljuk, hogy adjon kis mennyiségű nitrofoszfátot a talajkeverékhez, hogy a csemete gyorsabban erősödjön. Ennek a keveréknek egy részét egy dombba öntik a vízelvezetőn, majd jázminot telepítik és a gyökereket óvatosan kiegyenesítik. A lyukat befedik a fennmaradó tápanyaggal, botlik és bőségesen öntözik. Ezt követően elvégezzük a peri-szár kör talajtakarását.
Ha több jázmin bokor van ültetve a szabadban, akkor legalább 1 méter távolságot kell hagyni közöttük. Kivétel a törpefajták, amelyeket megengedett egymástól 0,6–0,8 m távolságra ültetni.
Hogyan törődj kultúráddal
Fontos, hogy ne csak a jázminot telepítsük a helyszínre, hanem gondoskodjunk arról is, hogy a cserje megelégedjen a bőséges virágzással.
Öntözési gyakoriság
A jázmin nem igényel gyakori öntözést, feltéve, hogy a középső sávban termesztik. A cserjét csak elhúzódó aszály és meleg időjárás esetén öntözzük.A nedvesség iránti igényt a talaj felső rétegének és magának a jázminnak az állapota határozza meg, amelynek levelei elveszítik rugalmasságát. Minden növényhez legfeljebb 30 liter meleg vizet adhatunk hozzá. Ősszel, a hideg időjárás kezdete előtt nedvességtöltő öntözést végeznek, hogy a cserje könnyen elviselje a tél és ne fagyjon be.
Felső öltözködés
A jázminnak a második életévétől kezdődik a felső felvitele. A műtrágyákat a teljes növekedési időszakban alkalmazzák, mind szerves anyag, mind ásványi keverékek felhasználásával. Nyáron a cserjéknek több nitrogénre van szükségük, ezért ajánlott karbamid, szuperfoszfát és kálium-szulfid hozzáadása. Szerves anyagból trágyát és humuszt használnak. Az ajánlott adagokat szigorúan be kell tartani. Ellenkező esetben a cserje túlzott táplálkozástól szenved, növeli zöld tömegét és nem mutat erőszakos virágzást.
A csomagtartó kör meglazítása és gondozása
A talaj meglazítását a bokor törzs közeli körzetében minden heves esőzés vagy öntözés után végezzük. Ezt óvatosan és nem túl mélyen tegye, hogy ne sértse meg a jázmin gyökérzetét. Az összes gyomnövényt egyszerre távolítják el.
fametszés
A metszés a jázmin bokor karbantartásának fontos része. Ha helyesen hajtják végre, a növény esztétikai szempontból kellemesnek tűnik, megfelelően fejlődik és hevesen virágzik.
Formáló
A jázmin metszést általában kora tavasszal végzik. Ősszel nincs sok értelme, mivel télen néhány hajtás eltörhet, lefagyhat vagy egyszerűen elpusztulhat. Egy szép bokor kialakításához túl hosszú ágakat kell levágnia, és a beteg vagy szárított ágakat összesen el kell távolítani. A rosszul fejlett folyamatok felére rövidülnek, hogy előidézzék a fiatal ágak növekedését. Ez a séma lehetővé teszi, hogy a jázmin bokor buja, vastag és szép legyen.
Egészségügyi
Az egészségügyi metszés általában tavasszal történik. Az összes törött vagy fagyott ágakat eltávolítják a rügy törése előtt. A betegség jeleit mutató hajtásokat azonnali eltávolításnak kell alávetni. Ha a jázmin őszi egészségügyi metszését elvégzik, akkor a növényt gondosan megvizsgálják mechanikai sérülések, száraz hajtások vagy túl régi hajtások jelenléte szempontjából, amelyeket a legjobb azonnal eltávolítani.
Jázmin metszés után virágzás
Közvetlenül a jázminbokor virágzásának befejezése után megvizsgálják és szükség esetén metszik meg. Holt virágzatot, a gyenge és beteg ágakat eltávolítják.
Öregedésgátló
Idővel a jázmin bokor öregszik és elveszíti vonzerejét. A csupasz hajtások nem csak rontják a kilátást, hanem gátolják a fiatal gallyak növekedését is. Ennek eredményeként a virágzás nem olyan bőséges. Ebben a tekintetben a növénynek évente egyszer megújító metszésre van szüksége. A munkát tavasszal, a rügy törése előtt végzik. Válasszon 4 vagy 5 vonzó szárot, és rövidítse le őket a hosszúság 50% -ával, a többit egyszerűen a gyökérre vágja.
A vágási helyeket kerti hangmagassággal kezelik. A tölcséken a szaporodás megkezdésével a rügyek felébrednek, és új hajtásokat kapnak, amelyek közül a legerősebbet választják ki. Ők képezik majd a megújult jázmin koronáját.
Mikor kell átültetni egy új helyre
A jázminbokor egy másik helyre történő átültetése ritkán történik, vészhelyzet esetén. Ennek okai többek között lehetnek, például a szorosan növekvő fák akadályozták a fény hozzáférését a cserjéhez. A kertészek között vita folyik arról, hogy mikor kell újratelepíteni a növényt, hogy az erre nehezedő stressz ne váljon túl erősnek. A legtöbb egyetért azzal, hogy a munkát tavasszal kell megtervezni. Maga az eljárás nem sokban különbözik a jázmin szokásos telepítésétől.
Egy új helyre történő átültetéshez ki kell ásni egy ültetési lyukat, amelynek térfogata megegyezik a gyökérzettel.
Célszerű kiásni a bokrot egy darab földdel, és ne rázza le az átültetéskor.
Betegségek és kártevők kezelése és kezelése
A jázminbokrot leggyakrabban olyan kártevők befolyásolják, mint:
- zsizsik;
- pók atka;
- levéltetű.
Hatásuk eredményeként a cserje elveszíti dekoratív tulajdonságait, megszűnik a normál fejlődés, lombozata csőbe gyűrődik. A kezdeti károsodás mértékénél a növény leveleit a kártevőkkel együtt eltávolítják és elégetik, és a jázminot mosószeres oldattal kezelik. Súlyos károsodások esetén rovarirtókat használnak.
A jázmin nagyon ellenálló a betegségekkel szemben, amelyeket leggyakrabban a tápanyagok hiánya okoz. Megelőzés céljából ajánlott komplex ásványi műtrágyák alkalmazása.
Cserjés téli előkészítése
Annak érdekében, hogy a kerti jázmin könnyen elviselje a tél szabadban, megfelelő és jó előkészítésre van szüksége. A felnőtt cserje jobban tolerálja a hideg évszakot, mint egy fiatal, ezért nincs szüksége külön előkészítésre és szigetelésre. A fiatal példányokat közvetlenül a virágzási periódus után speciálisan erre a célra szolgáló anyaggal borítják, vagy rendes szalmát használnak. A bokor törzs közeli körzetében a talajt feltárják, és komposztot vezetnek bele.
Reprodukciós módszerek
Kívánság szerint a kerti jázmin önmaga által szaporítható. Számos bevált módszer létezik jó eredményekkel.
A gyökérzet megosztása
A virágzó jázminbokor gyors megszerzéséhez szét lehet osztani a gyökér megosztásával. Ez a technika azonban csak alacsony növekedésű fajtákra alkalmazható, de az ilyen módon legfeljebb 4 méter magas növényeket szaporítani kell. A jázminot a földből kiásják és több részre osztják, hogy mindegyikükön fiatal növekedés maradjon. A munkát kerti metszőgéppel végezzük. A kapott cserjéket előkészített lyukakba ültetjük.
Terjedés az rétegezés
Ez a technika lehetővé teszi bármilyen jázmin terjesztését, és ezzel egyidejűleg garantálja a kiváló eredményt. A munkákat nyáron végzik. A felnőtt anyabokor körül növekvő fiatal hajtásokat kiválasztjuk és huzallal húzzuk a saját alsó rügyük alá. Ez serkenti a gyökérképződést.
A bokor egy gallyát a földre hajlítják, és egy előkészített sekély horonyba helyezik, dróttal rögzítik és földet megszórják.
A talajjal való érintkezés helyén egy hónapon belül gyökerek alakulnak ki. Néhány idő múlva a hajtott jázmin dugványokból fiatal hajtások alakulnak ki. A következő tavasszal az érett bokrot levágják az anyanövénytől és átültetik egy állandó növekedési helyre.
Dugványok használata
A jázmin dugványokkal történő szaporítása a legegyszerűbb, legmegbízhatóbb és leggyakoribb módszer. Célszerű fiatal hajtásokat nyáron betakarítani, de ősszel elvághatja őket. Rugalmasaknak és nem törhetők el. A darabolás reggel történik, hogy elegendő nedvesség legyen a folyamatokban. Az alsó leveleket azonnal eltávolítják, a felső részeket pedig kétszer lerövidítik.
Egy napra a levélnyeleket egy gyökérképződés-stimulátor oldatában hagyják, majd üvegházba vagy egy kis üvegházba ültetik, néhány centiméter mélységgel. Utolsó lehetőségként a cserjék ültetését műanyag palackok maradványai fedik le. Először a menedéket nem lehet felvenni, de három nap elteltével napi levegőt kell csinálnia.
A jázminnak állandó nedvességtartást kell fenntartania, de nem engedheti meg, hogy a talaj mocsárré váljon. A levélnyélnek elegendő fényt kell kapnia, de a közvetlen napfény nem szabad megengedni. 2 hét után a jázmin gyökérrendszert képez, és fejlődni kezd.
